A Sóskopo Törökbecsétől észak keletre helyezkedik el  légvonalban 5 km távolságra.

Törökbecse-Novo Milosevó és Törökbecse Basaidi utak határolják amelyek egyben a bekötő utak a rezervátumba délről és északról.

A Sóskopo északnyugat-délkelet irányu félkőr alakú depresszió.

Az Egyenlitőtől északra az északi szélleség 45 37 39” és 45 38 39” között húzódik északi főldrajzi szélleséggel. A Grinicsi délkőrtől keletre a 20 10 42” és 20 14 58” hosszusági körök között található keleti földrajzi hosszúsággal. Központi koordinátai az északi földrajzi szélleség 45 37 51” és keleti földrajzi hosszuság 20 12 40” (GAUS-KRIGER 5054,300/7438.5000).

Leg alacsonyabb pontja 76,6 m tengerszint feletti magasság a leg magasabb vizszint 86,8 m tengerszint feletti magasság.

A Pannon-Alföldi Sóskopó, amely a  pleisztocén korszaki komplexus-rendszerben keletkezett, Bánát legalacsonyabb földrajzi pontján fekszik.Ez a szikes, Tisza menti ártéri  terület a mai időkig meg lett óvva, és valódi természeti ritkaságnak  számít.A régmúlt időkben a Tisza folyamatosan  változtatta folyásirányát. Gyakori kiöntése lapályokat árasztott el. A Kárpátokról lefolyó folyamok megváltoztatták e bánáti térség képét, lápos, mocsaras tájegységet festve.

A XVII.és XVIII. szádban a  mocsarak lecsapolásával,töltések létrehozásával  és csatornák kiásásával nagyszámú láp és mocsár örökre eltűnt.Egyike azok közül, amelyek elkerülték a kiszáradást, az a Sóskopó.Sóskopó a Tisza egyik ősi meándere. Alakját és kinézetét a folyó folyásának köszönheti mert hiszen  a fluviális tavakhoz tartozik.Sóskopó félívű-patkószerú alakzata dél irányába néz.Sóskopó keleti részén  egy szűk, úgyn. Kis, Postás- tó található amely mocsári növényzettel dúsgazdag. Sóskopótól ellenkezőleg az édesvizű mocsarakhoz tartozik és évente többször is kiszárad.E két tó közötti távolság 350-900 méter, és egy kiemelkedő magaslat választja el őket egymástól.Sóskopó területe enyhén kelet irányába dől, az északi partrésze felett viszont egy igen szembetűnő  6 méteres löszterasz emelkedik a magasba.

A Maslar nev.homokbuckán e magaslat csúcspontja  86,8 méter tengerszint feletti magasságban. A tó, illetve e ősi meander északi és déli területe túlnyomórészt egész éven át víz nélkül van, csak időnként van víz alatt.

A kutatások azt bizonyítják hogy a tó aljzata agyag, és enyhe esésű.Sóskopó területénak elipszis formája van és délkelet-északnyugat irányban húzódik. Átlagos vízálláskor 3 km hosszú, míg az északnyugati  legszélesebb része  625m.Sóskopó legkeskenyebb része a délkeleti végénél van, és  50 m széles. Sóskopó területe 1,45 km2.A tó vízellátása az atmoszférikus lerakodásokból, a  felszíni és a felszín alatti forrásokból történik.Sóskopó lefolyás nélküli tó, ezért a mai éghajlat közvetlen kihatása előidézi a  tó vizének kipárolgását.A tó aljzata megfelel a legmagasabb sótartalmú szikes talajzatoknak- szolonykáknak, ami orosz nyelvről átfordítva nagy mennyiségű sót jelent. Ezen a vajdasági tájegységen, a jellegzetestől eltérően kétszeresen  több mennyiségű só ( klorid és szulfát) található a talajban. A tó vizének  vegyi összetétele és sótartalma a geológiai alapzattól függ. Sóskopó vizének kémhatása nagy, a foszfor (pH) értéke  9,0-9,4.A víz átlagmélysége 70 méter, de ez az érték nem állandó a vízszint ingadozása végett.A tó legnagyobb része 20 méter mély. A só és a víz, mint alapvető tényezők amelyek diktálják Sóskopó fennmaradásának feltételeit, közvetlenül vagy közvetetten kihatnak e téjegység minden ökológiai tényezőjére.

E bánáti tájegységen található só jelenléte és annak lerakódása , a Pannon-Alföldet körülövezett  Kárpát-hegylánc szikláiban található kristályok és sziklatörmelékek felszabadulásával magyarázható. Ezek a levált sziklatörmelékek és kristályok a Kárpáti-hegyekről lefolyó vizek által jutnak e bánáti tájegségekig és teszik sóssá a talajzatot. Mivel Vajdaság e tájegységén az  össz vízkipárolgás túlhaladja az össz csapadék mennyiséget, ezért nő a talajzat sótartalmának szintje. Ez különosen a nyári időszakban észlelhető.Ennek következményeként a tó teljesen kiszárad és a meder alján néhány centiméteres vastagságú sóréteg keletkezik. Az így lerakódott sóréteg e tájegységnek a sivatag képét adja.

A Sóskopó egyedülálló területét igen jellegzetes és értékes növényzet borítja. Ismertetője a Thero-Salicornietea növénytársulást alkotó többnyire évelő, szukulens halofitákból álló sziki növényzet, amelyet nem csak környékünkön, hanem a Pannon alföld teljes területén a kipusztulás veszélye fenyegeti.

A Sóskopó partmenti övezetét mocsári vegetáció jellemzi. Itt a nádasok (ass. Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum) alkotják a legelterjedtebb társulást, de helyenként, a szikesebb részeken a bolboschoenetosum subasszociáció is megtalálható, amely a gyengébben elszikesedett, nedvesebb talajokat kedveli. Egyes részeken a magas sás, Carici-Typhoidetum (Phalaridetum arundinaceae) növénytársulás is jelentkezik.

A rezervátum területén a sziki növényzet dominál. Ez az egyöntetű, alföldi jellegű növényzet leginkább nyáron, a vízfelület visszahúzódásakor fejlődik ki. A talajban oldott nártijum-klorid koncentráció értékével, a talajnedvesség nagyságával, valamint a sókioldódás mértékével összhangban öt Thero-Salicornion társuláscsoportot különböztethetünk meg.

A domborzat magasabb i területein a földközi szikesekre jellemző Festuco – Puccinellietea pusztai – gyepi növényzet fejlődik. Az időszakos vízborítást igénylő szikes gyepeket a Puccinellietum limosae, Camphorosmetum annuae és a Hordeetum hystricis tárulások alkotják. Kissebb oázisok formájában jelentkeznek, és a legnedvesebb területeket a Puccinellietum limosae foglalja el, a legszárazabbakat pedig a Hordeetum hystricis.

A Sóskopó partjai felé, valamint a Kopóköz részen, ahol enyhébben szikesedett a talaj, a tipikus gyepi – pusztai növényzet átmenetét képező növényzet figyelhető meg, amelyet a sóvirág (Statice gmelini) faj alkot.

A Sóskopó az egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb madárélőhely Szerbiában. Olyan madarak fészkelése teszi értékessé, amelyek nem kimondottan a Pannon alföldre jellemzőek, hanem inkább a ponti-kászpi szikesek és tengerpartok fészkelő fajai. A madárvonulási szempontból is igen jelentős pihenőhelynek tekinthető. Az őszi madárvonulások alkalmával hatalmas réce, lúd és daru csapatok tartózkodnak. Egyes napokon 17.000 daru is megszámlálható. Ekkora daru csapattal az országban sehol máshol nem lehet találkozni. Ezen kívül több ezer lúd és réce is megfigyelhető. A madártömeg jelenlétét a táplálék elérhetőságe, kedvező földrajzi elhelyezkedés, és, ami a legfontosabb, a zavarás nélkülözése biztosítja. Függetlenül, hogy a Sóskopó a Törökbecsei Vadásztársaság vadászterületének közepén helyezkedik el, a vadászat teljesen felfüggesztett a területen. Viszonylag kis területe ellenére a rezervátumban 220 madárfaj található, ebből kb. 80 fészkelő. Jelentős madártani értékeinek köszönhetően nemzetközileg jelentős madárélőhelyként és Ramsári területként tartják számon.

A Szerb Kormány Rendelete alapján. Mely meg lett jelentetve a Szerb állam Kőzlőnyében 2001. December 28-án, a Sós kopó kezelőjének a Tőrőkbecsei Vadászegyesület lett kinevezve. Az igazgatási munkálatok magukba foglalják a kővetkező munka feladatokat. A kezelő biztositja az előirt védekezési intézkedéseket, a természeti erőforrások megvédését, biztositja a természetvédelmi terület megjelőlését, a belső rendet őrszolgálatot, meghozza és biztositja az éves ás kőzápfoku programok megvalositását. A jogi aktusok meghozatalával a kezelő ellenőrzi a látogatok mozgását-tartozkodását, az objektumok és a terület használatát, informácios táblákat állit fel, és biztositja az edukativ, kulturális, tudományos –kutatási tevékenységek megvalositását.

A Tőrőkbecsei Vadászegyesület székhelye –Tőrőkbecse, Sonja Marinković utca 28, Tel: 023-771-076.

e-mail: ludruzenje@yahoo.com.

Sóskopó megóvásának indítványozása egy javaslat előterjesztésével kezdődött még a huszadik század hetvenes éveinek elején, pontosabban 1971-ben, az Újvidéki Természettudományi-Matematikai Kar Biológiai Tanszék szakértői oldaláról. Már akkor rámutattak ennek az élőhelynek a  gazdagságára és különleges fontosságára, különösen a madarak tavaszi és őszi vonulásakor.

Az akkori Újvidéki Természetvédelmi Intézet miután előkészítette a szakmai alapot és végrehajtotta a megfelelő  kutatásokat, azoknak révén Előterjesztést és Végzés-Javaslatot utalt arról, hogy  Sóskopót oltalom alá kell helyezni.

Valójában, az átutalt anyag 1973-ban megérkezett Törökbecse Község Képviselő-testületének –akkori, Gazdasági és társadalmi osztályának szakszolgálatához,  viszont a község nem felismervén egy ilyen fontos javaslat fontosságát, ugyanazt nem fogadta el. Akkoriban egy nagy halastó létrehozása volt előtérben, ezért nem volt a községnek érdekében  ezt az egyedi természeti övezetet bármilyen formában is oltalom alá helyezni.

Azóta is követték egymást sokszámban az indítványozások, próbálkozások, azonos  érdekkel: e egyedi természeti övezetet oltalom alá helyezni.

1989-ben már Sóskopó a  600-700 hektár felületével be lett sorolva a legjelentősebb védett madár- élőhelyek európai listájára . Az IBA (Important Bird Areas) Európára vonatkozó projektum felülvizsgálata végeztével Sóskopó az össz 2660 hektár felületével újra fontos madár élőhelynek lett javasolva. Ezt követően a terület megkapta az IBA-kód 012 számot .

A zágrábi Dr. Jasmina Muzsinity (dr Jasmina Mužinić) írásbeli javaslatot utalt az akkori újvidéki Tartományi Természetvédelmi Intézetnek amely által értesítést tett arról, hogy Sóskopót sorolják be Jugoszlávia nemzetközi jelentőségű mocsári területek listájára.

Az újvidéki Területrendezési Intézet 1993-ban kidolgozta Gyöngysziget és Sóskopó Területhasználati tervalapját. A Tervalap meghozatalának célja a településrendezési és beruházási dokumentumok használatának lehetőségét biztosították, amely nélkülözhetetlen előfeltételt jelentett a természeti adottságok védelméhez és használatához, eredményezve így a hagyományos mezőgazdasági termelés ( a tanyavilág),  a vadászati és a szaktanulmányozási  turizmus továbbfejlesztését.

Habár e terület, mint jelentős természetvédelmi terület nyilvánosan soha nem lett oltalom alá helyezve, ettől eltekintve, a 2000-ig szóló időszakra  kidolgozott Vajdasági Területrendezési Terv és Szerbia Köztársaság aktuális Területrendezési Tervének köszönve, be lett sorolva a természetvédelmi tererületek listájára.

Az említett dokumentumokban felsorolt területek természetvédelmi szempontból nézve különleges kezelést és helyet élveznek.

Ebből következtetve, 1999-ben a Szerbiai Természetvédelmi Intézet kidolgozta az úgyn.Különleges jelentőségű természeti javak oltalom alá helyezésének javaslata nev. Tanulmányt.

Szerbia Köztársaság 2001-ben meghozott Rendelete alapján Sóskopó megkapta a Speciális Természeti Rezervátum státust, mint különleges 1.rendű nemzetközi jelentőségű terület, majd ugyanazon rendelet alapján kezelőjének meg lett bízva a „ Törökbecsei Vadászegyesületet”.

Sóskopó nemzetközi státusára tekintve, az IUCN –ill. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség ( International Union of Conversation of Nature) kategorizációja szerint a 4. helyet foglalja, és be van sorolva a védett és– kezelt élőhelyek közé.

2004-ben Sóskopót nemcsak hogy besorolták a Ramsari területek listájába, hanem ugyanazon évben IPA területé kiáltották ki, ami nem mást jelent mint azt, hogy különös jelentősége van a növényi világ számára.

A rezervátum össz területe 976,4489 ha. . A Sós kopo rezervátum területe három védelmi fokra lett felosztva.Az egész rezervátum területén tilos:

  1. Hidromelorációs munkálatok, kútak furrása, kanálisok épitése, őntőzőrendszerek felállitása, és más munkálatok, kivéve azok a munkák melyek az őko rendszer fenmaradását biztositják.
  2. Kutatások, és olyan munkálatok végzése melyek megváltoznák a rezervátum legfontosabb értékeit.
  3. Épúletek épitése, kivéve a pásztor gunyhókat
  4. Sertés legeltetés
  5. Fásitás
  6. Hulladék tárolok nyitása és a hulladék lerakása
  7. Vadászat, kivéve a kártevők vadászata

Az első foku védett terúleten végrehajtanak a törvény által megállapitott intézkedéseket amelyek a környezet védelemre vonatkoznak és különleges intézkedések a természeti kincsek megvédése érdekében. Szigorú védelem  van  megállapitva, ás ennek  értelmében korlátozva vannak a munkálatok és aktivitások a tudományos vizsgálatokra,  a természeti folyamatok követése korlátolt látogatások  nevelési célokbol.Az elsö fokú terület 217,1367 ha éspedig a Sós kopo vizi területe a parti nádasokkal és a Postás kopo.

A másodfokú védett területen szigoruan tilos:

  1. A másodfokú védett területeken szigorúan.felügyelett alatt van a természeti kincsek használata, mig az aktivitások csak abban a mennnyiségben végezhetőek amelyek lehetővé teszik a helyzet javulását és a természeti források bemutatását, ugy hogy ne veszélyeztessék őket.
  2. 100 méterre a vizi terület felé a juhok legeltetése és a házi állatok terelése április 1 től julis 1 ig a madár fészkelés ideje alatt.
  3. Fükaszálás július 15 ig.

A másodfokú védett terület 220, 0667 ha fekszik, és magába foglalja a legelőket a rezervátum északi és déli részén és a két kopó kőzőtt.

A harmad fokú vádett területen biztositva van a megmüvelhető főldterületek folyamatos átváltoztatása legelőkké, kártevők redukálása,  a jármüvek és emberek mozgása, a nádasok felujjitása a mútrágy és a nővényvédő szerek korlátolt és szelektiv hasznélatuk.

A harmadfoku védett terület 539, 2455 ha fekszik és magába foglalja a megmüvelhető főldterületeket.

Kapcsolat

Küldj nekünk üzenetet.

Sending

Ez a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia által. A weboldal tartalmáért teljes mértékben (a) Novi Bečej Község vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.

2018-2020.

Log in with your credentials

Forgot your details?